Aktuális ajánlataink


Az óra története 2.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Részben az óra méreteinek elfogadhatóbbá tételére, másrészt a foliot lengésének gyorsítására (jobban szabályozható és a külső erőhatásokra is kevésbé érzékeny a kisebb lengésidejű gátlómű) folyamatosan csökkentették a méreteket, majd a foliot karjaira elhelyezett súlyok helyett egyszerűen egy kerékké alakították át az egészet, ahol a foliot karjai voltak a kerék küllői, ezzel az 1500-as évek vége felé fokozatosan kialakult a ma is használatos kerékbillegő, de még mindig disznósörte ütközővel. A hajszálrugót kutatásai "melléktermékeként" 1675-ben Huygens fedezte fel, gyakorlatilag egy időben az angol Robert Hooke-val (az angol szakirodalom máig Hooke-t tartja az elsőnek). Ezzel a hordozható órák ma is ismert szabályozó eleme megvolt. Ezen a ponton már élesen szétválik a stabil állóórák és a hordozható órák fejlődése. Az állóórákat forradalmasította a Galileo Galilei által 1583 körül felfedezett inga. Ennek felhasználásával az első valóban használható ingaórát szintén Huygens készítette el 1657-ben. Ez volt a világ első igazán pontos, csillagászati mérésekre is használható (és használt) órája. Az inga szárának hőmérsékletváltozásra bekövetkező hosszváltozása (hőtágulása) okozta lengésidő változás miatti járáseltérést számos különböző műszaki, és anyagtechnológiai megoldással lejjebb szorították, majd megjelentek az orsójáratnál jobb járatok, ilyen volt a Clement, majd "forradalmi" változást hozott a mai napig elterjedten használt Graham féle nyugvó horgony-gátszerkezet. Alább látható két képről és a két kis "animációról" megismerhető e két gátszerkezet felépítése és működése. Látható, hogy a Clement gátszerkezet úgynevezett "visszavezető" gátszerkezet (lásd később), vagyis pótlengéskor a hajtónyomaték ellenében kissé visszafelé mozgatja a gátkereket, míg a Graham gátszerkezet már "nyugvó", vagyis pótlengéskor a gátkerék nyugalomban van. Ennek nagy hatása van az elérhető pontosságra!

Clement gátszerkezet:



Graham gátszerkezet:



Az 1800-as évek második felében a Rieffler ill. Strasser féle szabad gátszerkezetes csillagászati ingaórák zárt burkolatban, kompenzált ingákkal elérték a napi 0.006 - 0.01mp pontosságot, amely körülbelül évi 2-3mp eltérést jelent. Erre még a mai kvarcórákból is csak a magas árú stabil laboratóriumi példányok képesek. Ez valahol a mechanikus órával elérhető pontosság csúcsa. A ma kapható precíziós szobai ingaórák jellemzően Graham járattal és rubin horgonykarmokkal készülnek (pl.: Sattler), és minden további nélkül elérik a havi 1-2mp pontosságot. A Clement gátszerkezet ugyanakkor tovább él minden ébresztőórában, mivel az ébresztő kalapácsát minden esetben ilyen járattal mozgatják.

Bár az órák gátszerkezete, szabályzói a 16-17. század folyamán meglehetősen hasonlóak voltak, de egyre finomabb szerkezetek készültek, egyre több komplikációt építettek be, elsősorban ütőműveket, hisz ne feledjük, éjszaka akkoriban nem lehetett felkapcsolni a villanyt, és megnézni az órát, a közvilágítást pedig leginkább a hold jelentette. Sötétben tehát fontos volt, hogy az óra el tudja ütni az időt. Az ütő órák mellett ezért megjelentek az ismétlő órák, amelyek nem csak óránként-negyedenként ütötték az időt, hanem gombnyomásra bármikor elütötték azt. Emellett előfordult a holdfázis (akkor az még fontos volt!), a dátum kijelzése is. A kanálbillegő disznósörte ütközővel ugyanakkor igen pontatlan járat volt, napi fél óra eltérés egyáltalában nem számított rossznak, és a tíz perc már a precizitás csúcsa volt. Ezek a függőórák (zsebórának még kicsit testesek voltak...) percmutatóval jellemzően nem is voltak felszereltek, elég volt nekik az óramutató. A hajszálrugó és kerékbillegő már jobb eredményt adott, és bár az orsójárat nem igazán kedvező megoldás, de a pontosság a legkiválóbb precíziós orsójáratú óráknál elérte a napi néhány percet. Itt már volt percmutató, hisz értelme is volt.

pontosság mellett továbbra is komoly problémát jelentett azonban az órák mérete. A Zech-féle óráról készült képről látható, hogy az orsójáratban egy a billegő-tengelyre merőleges tengelyű gátkerék van, és ez mindenképpen vastag szerkezetet eredményezett. Gyakori volt a teljesen gömbölyű óra, de az akkori "extralapos" szerkezetek is jó 2 cm vastagok, ami 3-4cm vastag "böhönc" órákat eredményezett. Az átlagosnak tekinthető színvonalon kivitelezett órák emellett napi 5-10 percnél nagyobb pontosságot nem tudtak nyújtani, és ezzel már akkoriban sem voltak túlságosan elégedettek. Ezen változtatott, amikor 1720 körül Graham kidolgozta a cilinder vagy hengerjáratot. Ez a járat megfelelő precizitású kivitelezés esetén már valóban nagy pontosság elérését tette lehetővé, és aránylag egyszerűen volt előállítható. Gyártásban is maradt egészen az 1950-es évekig! És ami szintén nagyon fontos: ez a járat egy, a billegővel párhuzamos gátkerékkel működött, amely lapos, kicsi szerkezet előállítását tette lehetővé. Az órák végre "összementek" és egyre precízebbek lettek. John Arnold neves angol órásmester műhelyében 1764-ben már olyan óra készült VIII. György angol királynak, amelyet egy pecsétgyűrű köve helyére építettek, cilinderjárattal működött, és emellett egy negyedütős ismétlőszerkezetet tartalmazott. Mai szemmel nézve is csúcsminőségű "mütyür" lenne! A cilinderjárat egyfajta továbbfejlesztéseként megjelent, és a XIX. században elterjedt a duplex járat is, amely egy, a billegőtengelyre helyezett nemeskő hengerbe mart vájattal vezette át a gátkerék fogát, és külön emelőkő végezte az emelést (a lendület billegőnek átadását).Ez lényegesen jobban szabályozható - precízebb - volt a cilinderjáratnál, pontossága a legjobb kiviteleknél már akkor minden igényt kielégítő, napi néhány másodpercen belüli volt, a duplex órák gyakran készültek emiatt másodpercmutatós kivitelben. De a kőhenger és a gátkerék igényes és nehézkes megmunkálása miatt a cilinderes (és későbbi horgonyos) gátszerkezeteknél lényegesen drágább is volt. Ezért - bármily kedvelt is volt az 1850-es évekig - nem élte túl ezt az időszakot, ezért ilyen járattal már csak régi zsebórákban találkozhatunk. Az alábbi képeken megismerkedhetünk e két - a maga korában meghatározó fontosságú - gátszerkezet felépítésével és működésével:

Cilinderjárat:



Duplex járat:



1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14